Tér és idő

Minden élőlény megszületik, és amikor eljön az, ideje, meghal. Ám a vaisnava hagyomány szerint minden élőlény újra megszületik. A reinkarnáció - a megtapasztalt, de elfelejtett születések és halálok körforgása - és a karma (,,minden tettet egy azzal arányos visszahatás követ") ezzel szorosan összefüggő fogalma időtlen idők óta szerves része az indiai kultúrának.

A vaisnava hagyomány időfelfogásának bemutatása a négy Juga leírásával kezdődik, ám korántsem ér veget a juga- ciklusok ismertetésével. A naptári év hat, asztronómiai számítások alapján meghatározott évszakból áll: vaszanta (tavasz), grísma (meleg évszak), varsa (esős évszak), sarad (ősz), hémanta (tél) és sisira (hűvös évszak).

Az előzőekben röviden ismertettük a tizennégy anyagi bolygórendszert. Az alábbiakban a lelki égként ismert sok- dimenziós univerzumot mutatjuk be. Noha az anyagi világ felfoghatatlanul hatalmas, a lelki világhoz képest alig nagyobb egy kisebbfajta kartondoboznál.

A kozmológia a fizikai univerzum tanulmányozását jelenti, amelybe beletartozik céljának és szerkezetének a meghatározása is. Talán furcsa, hogy a lélekkel és a lélek Istenhez fűződő viszonyával foglalkozó vaisnava szövegek miért írnak erről a témáról. Végtere is, a külső univerzum egyértelműen anyagi, s nem lelki jelenség. Ám aki érti a vaisnavizmust, az azt is tudja, hogy a vaisnavizmus nemcsak lelki témákkal foglalkozik, hanem az anyagi dolgok lelki vetületével is.