A félistenek Krisna szolgái

A hindu világ nagyobbik része 33 millió istent (dévát) tart számon. A vaisnavák félisteneknek nevezik őket. Azért félisteneknek mert csak "félig istenek" azaz egyikükre sem igaz, hogy az Istenség Teljes Személyisége volna. Másképpen fogalmazva: egyikük sem Isten, hanem Istennek alávetett, ugyanakkor nagy hatalommal felruházott élőlény. Éppen ezért nem helyes félisteneket imádni: az imádat egyedül a Legfelsőbbet illeti meg. 

Krisna ezért mondja: "Ó, Kuntí fia! Akik más istenek hívei, s őket imádják nagy hittel, azok valójában egyedül Engem imádnak, ám a rossz úton járnak." (Bhagavad-gíta 9.23) Krisna itt az avidhi- púrvakam kifejezést használja ami azt jelenti: ,,helytelen nem hiteles módon". Másutt kijelenti: "Ebben a világban az emberek a gyümölcsöző munka sikerére vágynak, s ezért a félisteneket imádják..." Bhagavad-gítá 4.12) Más szóval a félistenimádat anyagi motiváltságú. A vaisnava magyarázók felhívják rá a figyelmet, hogy az anyagi nyereség soha nem teheti igazán elégedetté az embert, hiszen az ember lelki lény. Ha valaki mégis a félistenekhez imádkozik, azt lelki okokból tegye. Jó példa erre Ganésa, az akadályok elhárítója, akihez bátran fordulhat valaki, ha azt szeretné, hogy Isten megvalósítása útjából távolítsa el az akadályokat. Ám a vaisnava hagyomány még ezt is feleslegesnek tartja, hiszen végső soron minden áldást Krisnától kapunk. 

A félistenek helye a Brahma-Szanhitá szerint

Brahmá azért írta meg Brahma-szanhitá néven ismert értekezését, hogy kihangsúlyozza Krisna elsőbbségét és a félistenek másodlagos szerepét. Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura, a gaudíja szent így kommentálja e remekművet:

"A Brahma-szanhitá szembehelyezkedik a pancsópászanával [öt isten - Visnu, Szúrja, Ganésa, Durgá és Siva - imádata a hindu hagyományban]... A pancsópászanában gyakorolt Visnu-imádat nem teszi elégedetté Visnut, mert heterodox és rendkívül helytelen... Azzal, hogy [ebben a rendszerben] Visnu végtelen és páratlan fenségét a többi isten fenségének szintjére degradálják, Őt magát pedig több isten egyikeként tartják számon, súlyos sértést követnek el... A dzsíváknak [élőlényeknek] örök kötelességük, hogy Krisnát [és csak Krisnát], az Urak Urát szolgálják. Minden más isten az Ő szolgálója. Nekik az a feladatuk, hogy Góvinda [Krisna] parancsait teljesítsék. Soha nem éri el a felszabadulást az az ember, aki az isteneket Visnu különböző neveinek vagy testeinek fogja fel, és nem úgy tekint rájuk, mint Visnu szolgáira. A Brahma-szanhitá öt verse bemutatja az öt isten természetét... 

1. "[Én, Brahmá] az elsődleges Urat, Góvindát imádom, akinek utasítását követve a nap, valamennyi bolygó királya és a világ szeme, híven járja útját az idő kerekén." 

2. "Az elsődleges Urat, Góvindát imádom, akinek lótuszlábát Ganésa örökké a fején tartja, hogy feladatához megkapja a képességet, amivel minden akadályt elháríthat a három világban." 

3. "Az elsődleges Urat, Góvindát imádom, akinek akaratával összhangban külső energiája, Durgá az anyagi világ teremtő, fenntartó és pusztító ügynökeként hajtja végre feladatát." 

4. "Az elsődleges Urat, Góvindát imádom, aki a pusztítás feladatának elvégzésekor úgy veszi fel Sambhu [Siva] formáját, miként a tejből készült túró, amely nem azonos a tejjel, de nem is különbözik tőle."

5. "Az elsődleges Urat, Góvindát imádom, aki úgy jelenik meg Visnuként, ahogyan az égő gyertya adja át a lángját egy másik gyertyának: bár önállóan létezik, minőségileg mégis az első gyertyával azonos."