Ganésa az elefántfejű isten

Ganésát, az elefántfejű istent egymilliárd hindu imádja a világon. Ő az, aki elhárítja az akadályokat és távol tartja a gonosz erőket, és gyakran ő őrködik a kapuknál és a bejáratoknál. Mivel a közösségi és a családi vallásos szertartások megkezdése előtt őt imádják, ,,a kezdetek uraként" is ismerik. 

Az embertestű-elefántfejű, a hordóhasú Ganésa talán a legkönnyebben felismerhető valamennyi félisten közül. Indiában Ganésa-ábrázolások díszítik a templomok falait, de ugyanígy az üzlethelyiségeket és a családi oltárokat is. Láthatjuk álló helyzetben, ülő helyzetben vagy épp táncra perdülve, amint vidám elefántábrázatával néz velünk szembe. Ganésa volt Vjászadéva írnoka, akinek Vjászadéva versről versre lediktálta a védikus irodalom egy részét. Ezért néha madártollal és pálmalevéllel ábrázolják. Egyik agyara törött darabját néha négy keze egyikében tartja. Egy másik kezében bárd (parasu) van, amivel - egyes szövegek szerint "lemetszi az illúziót és a hamis tanításokat". Egy újabb kezének mozdulatával eloszlatja a félelmet és nyugalmat áraszt (varada-haszta-mudrá). Megint másik kezében ösztökét (ankusa) tart, amivel a gazdája a helyes irányba vezeti az elefántot. Az ösztöke azt szimbolizálja, hogy Ganésa számára fontos a helyes tanítás (szádhana) és a lelki élet fegyelmezett gyakorlása. Ganésa gyakran vadállatok megszelídítésére használt hurkot (pasa) is tart valamelyik kezében, ami itt a szenvedély és a kéjvágyból fakadó egyéb vágyak kordában tartását jelképezi. Egyes ábrázolásokon Ganésa kedvenc édességével (módaka) a kezében látható, amit állítólag a rajongásig szeret. A pocakját is ennek köszönheti. 

A védikus szövegek leírják, hogy Ganésa Siva és Párvatí (Durgá) fia - s nem is akárhogyan az. Egy szövegváltozat szerint Siva a saját testéből "bocsátja ki" a fiát. Amikor a bájos vonásokkal megáldott, gyönyörű gyermek felcseperedik, nagy szoknyabolond válik belőle. Párvatí szégyenli fia kalandozásait, s ezért megátkozza, hogy legyen elefántfeje és hordóhasa - tehát elcsúfítja a külsejét. Ganésa lassan megnyugszik és megállapodik, igaz, mindjárt két feleséggel. Egyikük Buddhi ("bölcsesség"), a másikuk Sziddhi ("siker"); ők nem törődnek Ganésa testi hibáival. Telik-múlik az idő, és Ganésa lesz Siva csapatainak parancsnoka (gana-ísa vagy gana-pati). Mivel úgy tekintenek rá, mint aki elhárítja a félistenek (bhakták) előtt álló akadályokat, ugyanakkor akadályokat gördít a démonok elé, ezért Vinájakának ("az, aki elhárít akadályokat") és Vighnésvarának ("az akadályok ura") is nevezik. 

A Ganésa- történet egyik még népszerűbb verziója szerint Párvati nem érzi magát kellő biztonságban szenvedélyes férje, Siva mellett különösen amikor fürödni szeretne. Saját verítékéből ezért fiat teremt, és megbízza lakhelye védelmével. Röviddel ezután Siva bebocsátást kér Párvatí házának belső szobáiba. Ganésa azonban, aki nem ismeri fel Sivát, nem engedi be őt, és ellöki Párvatí ajtajától. Siva, aki nem az a fajta, aki eltűrné, hogy bármiféle módon megszégyenítsék, éktelen haragra gerjed, és parancsba adja az embereinek (gana), hogy tegyék el láb alól ezt a hallatlanul pimasz testőrt. Ganésa azonban szembeszáll velük, és sorra legyőzi őket. Végül Visnu is megérkezik, és saktijával (misztikus energiájával) mindkét felet összezavarja, ami lehetőséget teremt arra, hogy Siva levágja Ganésa fejét. Párvatí magánkívül van, mit tettek a "fiával". Elhatározza, hogy rászabadít a félistenekre egy csapatnyi istennőt, hogy minduntalan háborgassák és zaklassák őket. Az istennők értésükre adják a nemes lelkű isteneknek, hogy királynőjük csak akkor hajlandó megbékélni, ha feltámasztják a testőrét. Siva megbízza az isteneket, hogy induljanak északra, és vágják le a fejét az első élőlénynek, akit meglátnak, mert megfelelő varázslattal majd az ő fejét illesztik Ganésa feje helyére, aki így visszanyerheti az életét. A sors furcsa fintorából persze mi más akadhatott volna először az istenek útjába, mint egy elefánt... 

Minden vallásban vannak olyar mozzanatok, amelyeket józan ésszel nem lehet felfogni. J. Stillson Judah a Kaliforniai Egyetem égisze alatt működő Graduate Theological Union munkatársa, a Haré Krisna mozgalom első tudományos igényű elemzésének szerzője így vélekedik erről a kérdésről. 

"Ha egy kívülálló mesébe illőnek és logikátlannak találja Krisna kedvteléseit [vagy az Úr Ganésa kedvteléseit], tegye fel maqának a következő kérdést: Vajon egy felsőbbrendű valóság, amelyről minden vallás Isten titkaként beszél leggyakrabban nem éppen az irracionalitáson és a paradoxonokon - és hitetlenek esetében az abszurditáson - keresztül tudatosul-e? Sok buddhista akkor tapasztalja meg ezt, amikor a >pragjá paramita< vagy az értelmetlen >ko-anok< paradoxon-jain meditál; a pünkösdiek előtt a zagyva glosszolálián keresztül szólal meg; a római katolikus szentmisén a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé való átlényeqítésében rejti titkát; a muszlimoknál pedig akkor dereng fel, amikor a mekkai zarándok Saffa és 
Marwah hegyei között vándorolva Hágár vízkeresését utánozza." 

Ha Ganésa története túlságosan fantasztikusnak és hihetetlennek hangzik, magunkat kérdezzük, hogy miért. Ganésa nem fog változtatni rajta!