Krisna kiterjedései

Krisna tehát Bhagaván (Isten), minden valóság forrása, ugyanakkor számtalan más megnyilvánulása is van. Sokfele formában létezik, hogy viszonozza a bhaktái szeretetét. Noha a Krisna megszemélyesült szeretet, Visnuként (Nárájanaként) is megjelenik, aki a megszemélyesült hatalom és pompa. Visnu további kiterjedéseit avatáráknak (inkarnációknak) nevezik, közéjük tartozik például Nriszinha, Vámana, Varáha vagy Ráma.

A Védákat kiegészítő iratokban tudományos igényű, részletekbe menő leírásokat olvashatunk ezekről a kiterjedésekről és inkarnációkról. Krisnára és Krisna kiterjedéseire utalnak az alábbi kifejezések: szvajam-rúpa, tad-ékátmá és ávésa. Krisna személyes formája (szvajam-rúpa) az Ő eredeti, önmagában létező természetét testesíti meg. 

Ebből a formából ered a másodlagos megnyilvánulás (tad-ékátmá), amely lényegében azonos az eredeti formával, de testi vonásokban és potenciában mutathat különbségeket. Ezen túlmenően még különleges képességekkel felruházott élőlényként (ávésa) is megjelenik; ilyen például Buddha vagy Jézus. 

A Legfelsőbbnek ez a három aspektusa további alcsoportokra osztható, amelyeket vilásza és szvánsa néven ismerünk. A vilásza és a szvánsa még tovabbi- vaibhava és prábhava - kiterjedésekre osztható. A gaudíja vaisnava szövegek tehát részletesen kifejtik Isten számos aspektusát. 

Annak ellenére, hogy Istennek Sokféle kiterjedését ismerjük, a szentírások szerint "Isten csak egy van" (éka brahma dvitija nászti). Ez ellentmond annak a közkeletű nézetnek, hogy az indiai vallás többistenhitet hirdet. Ha figyelembe vesszük, milyen összetett a hagyomány - különösen Krisna és számtalan kiterjedése és inkarnációja vonatkozásában -, megérthetjük, hogyan alakulhatott ki egy ilyen leegyszerűsített elképzelés. A szövegek gondos tanulmányozása világosan bizonyítja, hogy itt egyértelmű monoteista hagyományról kell beszélnünk.