Visnu avatárái

Ahogyan Krisna Visnu-formáiba kiterjed, ugyanúgy terjed ki végtelen sok avatára-formájába is, amelyek mindig valamilyen meghatározott küldetéssel szállnak alá. A sok inkarnáció közül a különböző szentírások tíz fontos avatáráról számolnak be.

Az Úr korszakról korszakra, a "hajlékáról száll alá" (ez ⁃ az avatára szó tövének jelentése). 

A teremtés hajnalán Visnu egy vízi élőlényként, Matszja avatáraként inkarnálódott. A hatalmas hal az óceán mélyére merült, hogy megkeresse a Védákat. 

Amikor Kurmaként, a teknősként a felszínre bukkant, meghatározó szerepet játszott a Tejóceán kiköpülésében. 

Egy későbbi korban az Úr Varáha nevű vadkan-formájában jelent meg, és megszabadította a Földet Hiranjáksa démontól. 

A félig ember, félig oroszlán Nriszinha tiszta bhaktáját, Prahládát mentette meg gonosz apjának rémuralma alól. 

Vámana, a törpe bráhmana leleményes trükkel szerezte vissza a földet egy démonkirálytól, akitől mindösze három lépésnyi földet kért, ám három lépése átszelte az egész kozmoszt. 

Ezután Parasurámaként jelent meg, és megszabadította a világot a kegyetlen harcosoktól. 

Ő volt a nagy népszerűségnek örvendő Rámacsandra is, 

majd később eredeti formájában, Krisnaként jött el a Földre, közvetlen kiterjedésével, Balarámával együtt, aki a bátyja. 

Kétezer-ötszáz évvel ezelőtt Buddhaként jelent meg. 

Az írások megjövendölik, hogy a Kali-juga végén (körülbelül 427 000 év múlva) az Úr ismét megjelenik Kalki nevű inkarnációjában. Kalki lesz az, aki majd elindítja az anyagi világ elpusztítását, felszabadítja a megmaradt lelkeket, és magával viszi őket örök királyságába. 

A vaisnava szövegek részletes leírásokban számolnak be ezekről az avatárákról.