Sri Saranga Thakura

Shri Saranga Murari Thakura (más néven Saranga Thakura vagy Saranga Murari) a 15–16. században élt szent és Caitanya Mahāprabhu egyik kiemelkedő vaisnava társa volt a bengáli Gaudíya-vaisnava hagyományban.

_{Ki volt ő?}

• Caitanya Mahāprabhu közeli bhaktája: részt vett Nabadvíp vaisnava közösségének lelki felemelkedésében.
• Híres volt mély lelki elmerüléséről, gyakran annyira transzban volt, hogy a külvilágról alig vett tudomást.
• Könyörületessége legendás – ő volt az, aki csak annyit kért Mahāprabhutól, hogy valakit küldjön hozzá, akit felavathatja.
• Tanítványa lett Narayani-devi fia, Dukhi Krishnadas, akit később Mahāprabhu „Śyāmānanda”-nak nevezett el, és aki később a Gaudíya-vaisnavizmus egyik nagy ācāryája lett.

_{Jelentősége}

• A Gaudíya-vaisnava hagyományban Saranga Thakurát a rendkívüli alázat és tiszta bhakti példaképeként tartják számon.
• Szerepel a Gaura-gaṇoddeśa-dīpikā-ban is, amely szerint a Krisna-lílában ő volt Prishtha-sakhā, vagyis Krisna egyik barátja a Vrindávana-lílában.

Shri Saranga Murari Thakura korábban Modadrumadwipa Mam-gachiban lakott, ahol Shri Shri Radha-Gopinath murtijai még mindig jelen vannak. Van ott egy Bakul fa is, amely talán Sharanga Thakura kora óta létezik. Erről a fáról van egy helyi legenda. 

Egy nap, amikor Mahaprabhu odajött, észrevette, hogy a Bakul fa Saranga templomának udvarán haldoklik. Ezért megkérdezte Saran-gát: „Ez a bakulfa haldoklik, akkor mit fogsz csinálni?” Sharanga Thakura így válaszolt: „Prabhu irgalmadon kívül semmi reményt nem látok ennél a fánál.” Aztán Maháprabhu magához ölelte azt a fát, amely a mai napig egészséges maradt, és mára meglehetősen nagyra is nőtt. 

Sharanga Thakura elhatározta, hogy nem fogad tanítványokat, de Mahaprabhu ennek ellenére többször kérte, hogy tegye meg. Végül beletörődött, és beleegyezett, mondván: „Holnap reggel az első személy, akit látok, felavatok az isteni mantrával.” 

Másnap kora reggel elment fürödni a Gangeszbe. Testelhagyás után egy holttest jött, és megérintette a lábát, amikor belépett a vízbe. Felvette ezt a holttestet, és így szólt: „Ki vagy te? Kelj fel." Mahaprabhu mögül, aki szemtanúja volt mindennek, azt kiáltotta: „Saranga! Mondd a mantrát a fülébe!” Aztán amikor Saranga a halott gyermek fülébe mondta a mantrát, a test tudatára ébredt. Azt mondta: „A nevem Murari, a szolgád vagyok. Kérlek, add a kegyed nekem." 

Azon a napon, amikor ezt a fiút a szent zsinorral ruházták fel, véletlenül megmarta egy kígyó, és meghalt. Mivel még csak fiú volt, a szokás az volt, hogy nem égették el a holttestet, hanem inkább egy banánfára helyezték, és leúsztatták a Gangeszen. Amikor a szülei megkapták a hírt, hogy gyermekük él, odajöttek, hogy hazavigyék. Murari azonban nem volt hajlandó elkísérni őket korábbi otthonába. Azt mondta nekik: "Én maradok annak szolgálatában, aki újra életet adott nekem, mert köszönettel tartozom neki." 

Vrindávana dásza Thakura a következőképpen írta le ezt a Murari Csaitanja dászt: „Csaitanja dásza transzcendentális testében külső tudatosság volt jelen. Csak azért ment be az erdőbe, hogy tigriseket üldözzen. Néha felugrott egy tigris hátára, máskor egy pytont vett az ölébe, és nagy élvezettel játszott. Avadhuta Mahasaya (Nityananda Prabhu) kegyéből tudott így játszani tigrisekkel és kígyókkal. 

Shri Nityananda Raya nagyon ragaszkodó a szolgáihoz, és így egyetlen szempillantással olyan dolgokat is élvezhetnek, amelyekhez az Úr Brahma sem fér hozzá. „Csaitanja állandóan megfeledkezett önmagáról, és elmerült abban a boldogságban, hogy elmondja belső gondolatait. Néha 2-3 napig a vízben maradt anélkül, hogy bármilyen testi kellemetlenséget szenvedett volna. Szinte érzéketlennek tűnt, ezért tevékenysége felfoghatatlan volt. Ilyen volt mérhetetlen bátorságának heves intenzitása. 

Mennyire tudnám leírni odaadó érzéseinek vég nélküli átalakulását?” [Chaitanya Bhagavat Antya-lila. 5:426-434] Családjának leszármazottai még mindig a Barddhaman kerületben található Sargramban élnek. Gaur-Ganoddesa-Dipika (szöveg 172.) szerint Sharanga Thakura korábban Nandi Mukhi volt, Braja lilában. Vraje nandimukhi yasit sadya saranga-thakkurah prahlado manyate kaishchin mat-pitraa na sa manyate „A Vraja-brahmani Nandimukhi-devi Saranga Takuraként jelent meg. Vannak, akik azt hiszik, hogy Sharanga Thakura Prahlada Maharaj inkarnációja volt. Apám (Shivananda Sena – Kavi-karnapura apja) nem értett egyet velük.” 

Megjelenése Asar hónap sötét kéthetének 14. napján van. Eltávozása Agrahayon hónap (Mrigarirsa – november-december) sötét kéthetének 13. napján történt. 

Sharanga Thakura templomát és imádandó istenségeit, Shri Shri Radha-Gopinathot még mindig imádják Mamgachiban (Jaharnagar), a jelenlegi Navadwip városától északra. Vasudeva Datta Thakur, Shri Shri Radha-Madan Gopal imádandó istenségei is ott laknak. Navadwip városából riksával vagy villamossal lehet odamenni. Vonattal észak felé kell menni Katwa felé, és le kell menni a 2. megállónál, Bhandar tikurinál könnyen meg lehet kérdezni és onnan meg lehet találni a templomot.

A Sri Saranga Thakura MADANA-GOPALA templom bejárata

Mahárádzs több mint 60 éve imádja és gondoskodik SRI SRI MADANA-GOPALA-ról. Ő már több mint 100 éves.