Isten, félistenek, inkarnációk

Az indiai teológia szerint Istennek három - arculata -aspektusa van: Brahman, Paramátmá és Bhagaván azaz az Úr személytelen aspektusa az Ő mindent átható helyhez kötött formája, valamint Ő mint a Legfelsőbb Szemely.

"A Legfelsőbb Urat, aki az igazság, a tudás és a gyönyör megtestesülése, Góvindaként vagy Krisnaként ismerik. Ő kezdet nélküli, mindennek az eredete és minden ok oka." (Brahma-szanhitá 5.1)

Krisna tehát Bhagaván (Isten), minden valóság forrása, ugyanakkor számtalan más megnyilvánulása is van. Sokfele formában létezik, hogy viszonozza a bhaktái szeretetét. Noha a Krisna megszemélyesült szeretet, Visnuként (Nárájanaként) is megjelenik, aki a megszemélyesült hatalom és pompa.

Ahogyan Krisna Visnu-formáiba kiterjed, ugyanúgy terjed ki végtelen sok avatára-formájába is, amelyek mindig valamilyen meghatározott küldetéssel szállnak alá. A sok inkarnáció közül a különböző szentírások tíz fontos avatáráról számolnak be.

Visnu avatárái közül talán Nriszinhadéva, a félig ember, félig oroszlán inkarnáció a legfantasztikusabb, egyben a legmeghökkentőbb látvány. A története is nagyon érdekes.

Jóllehet az indiai társadalmat többnyire patriarchálisnak tekintik, van egy ősi indiai tradíció, amely istennőimádatot hirdet. A saktizmus gyökerei egészen az ősi Védákig nyúlnak vissza, ahol különböző női istenségekről (Úsá, Vák, Rátri, Aditi, Szaraszvatí, Prithiví) találunk leírásokat.

"A szépség és a rasza esszenciája, a boldogság és az együttérzés kvintesszenciáia, az édesség és a ragyogás megtestesülése, a leleményesség mintaképe, a szeretet bája: kedves elmém, kérlek, Nála keress oltalmat, Rádhánál, hiszen Ő minden esszencia kvintesszenciája!"

"A Legfelsőbb Úr energiáit (kedveseit) három csoportba sorolhatjuk: a Laksmík Vaikunthán, Dváraká királynői és a vrindávanai gópík. A gópík a legkiválóbbak mindannyiuk közül, mert rendelkeznek azzal a kiváltsággal, hogy Sri Krisnát, az elsődleges Urat, Vradzsa királyának fiát szolgálhatják."

A vaisnavizmus átfogó teista világkép. amely imperszonalista, panteista, panenteista és monoteista elemeket egyaránt tartalmaz. Még egyfajta animizmus is jellemzi. Az animizmusban a hívő úgy látja, hogy a természeti megnyilvánulásokat isteni jelenlét itatja át.

A hindu világ nagyobbik része 33 millió istent (dévát) tart számon. A vaisnavák félisteneknek nevezik őket. Azért félisteneknek mert csak "félig istenek" azaz egyikükre sem igaz, hogy az Istenség Teljes Személyisége volna. Másképpen fogalmazva: egyikük sem Isten, hanem Istennek alávetett, ugyanakkor nagy hatalommal felruházott élőlény.

Siva (a kedvező"), a hamuval beszórt aszkéta, a jógik hercege az egyik legszélesebb körben imádott istenség Indiában. Koponyákból fűzött nyakláncot visel, egyik kezében kígyót, a másikban háromágú szigonyt tart.

Durgá az anyagi teremtés istennője. Szólítsák bár a görög nevén (Gaia), az afrikai nevén (Osun), az egyiptomi nevén (Ízisz) vagy a világ különböző tájain használt több száz neve bármelyikén, mindig ugyanarról az istenségről van szó.

A puránák szerint az anyagi világ Brahmával, a négyfejű félistennel kezdődik, aki a kozmosz legfelsőbb bolygóján Brahmalókán él. Pitámaha (nagyapa) néven is ismert, mivel ő az első teremtett lény és a bölcsek eredeti tanítója (guruja).